Társulatunk budaörsi produkciói 2019-09-06T08:24:00+00:00

ÉLESS-SZÍN

Társulatunk budaörsi produkciói

A Budaörsi Játékszínben dr. Éless Béla művészeti vezetésével létrehozott előadások

Jevgenyij Svarc:
HÉTKÖZNAPI CSODA

Gyárfás Endre:
DÖRMÖGŐÉK ŰRVENDÉGE

Jókai Mór:
A BOLONDOK GRÓFJA

Béres-Bergendy-Sződy:
ROBINSON ÉS PÉNTEK

Bertolt Brecht-Bergendy István:
DOBSZÓ AZ ÉJSZAKÁBAN

GÖRGEY GÁBOR:
ÜNNEPI ÜGYELET és WIENER WALZER

📅 Bemutató: 2000. január 15.

GÖRGEY GÁBOR:

 ÜNNEPI ÜGYELET
– színjáték a 70-es évekből –

és

 Wiener Walzer
– bűnügyi komédia –

ÜNNEPI ÜGYELET

Szereplők:

WIENER WALZER

Angéla nővér

IVÁN ILDIKÓ

Orvos

HARMATH IMRE

Férfi

Kovácsné

MEDGYESI MÁRIA

Öreg hölgy

Kovács

NÉMETHY FERENC

Öregúr

Molnárné

HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ

Mentős

ÉLESS BÉLA

Kalauz

Nagy Adél

KÖKÉNYESSY ÁGI / CSONKA ANIKÓ
KÖKÉNYESSY ÁGI / OROSZ HELGA

Kis nő

Tóth

SZOKOL PÉTER

Slemil

Tóthné

VALLER GABRIELLA

Kiss

NÉMETH LÁSZLÓ

Hulla

Marika

SEREGÉLYI RITA

Zenei munkatárs:
Mazura János
Jelmez:
Deli András
Rendező:
CSEKE PÉTER és ÉLESS BÉLA

Produkciónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram és Solymár Nagyközség Önkormányzata támogatásával készült.

ÜNNEPI ÜGYELET

 Több, mint négy évtizeden át az osztályharc ideológiája határozta meg mindennapi életünket. Ez a gyűlöletre és törvénytelenségre alapozott államrezón hosszú ideig kedvezményezettekre és kirekesztettekre osztotta a társadalmat, de valójában a kedvezményezettek többsége is elnyomott volt, szenvedett a diktatúrától.
A hetvenes évek végén kezdett foglalkoztatni a téma, melyben ezt az általános konfliktust két egyén sorsára akartam bontani, nem tragikus, inkább érzelmi színezettel, sok humorral megfogalmazva. Két ember találkozik, orvos és nővér, egymás számára ismeretlenül, a karácsonyi ügyelet ételmérgezéses zűrzavarában. A megosztott társadalom két különböző oldaláról jönnek, és hajnal felé szorosan egymáshoz kerülnek, nem két osztály képviselőjeként, hanem mint két ember. Lassan bomlik ki a sorsuk, családjuk múltja, egymás és a néző előtt, miközben ezt a vallomásos karácsonyi éjszakát megszakítják az ünnepi túlzabálók komikus epizódjai.

Görgey Gábor

 Az ÜNNEPI ÜGYELET TV-változatát 2001. december 23-án közvetítette az m1 televízió.

WIENER WALZER

 Arra gondoltam egyszer, még a hetvenes években, hogy be kéne zsúfolni különböző embereket egy zárt térbe egy hullával, és kideríteni, ki hogyan viselkedik ebben a szituációban?
A zárt térből vonatfülke lett egy nemzetközi expresszen – innét a cím: Wiener Walzer, de ezt inkább csak az egyáltalán nem “valceros” krimi íróniája kedvéért választottam – , ahová sorra szállnak be a különböző utasok. A titokban házasságtörésre utazó prominens dámától a nyugalmazott államügyészig, és a családi életre vágyó kis kurtizánig. Mind későn veszi észre, hova szállt be, és mind menekülni akar a kínos helyzetből. De egyiknek sem engedik meg a többiek, hogy egyedül hagyja el a helyszínt. Sorsukat összeköti a titokzatos hulla.
Végül – mire az első állomás következik, ahol leszállhatnának – sikerül megegyezniök, és nagy garral együtt készülődnek a távozásra a kellemetlen fülkéből.
De ekkor közbeszól a véletlen: váratlanul új utas érkezik!

Görgey Gábor

G. Feydeau:
AZ ÚR VADÁSZNI JÁR

📅 Bemutató: 2000. február 15.

G. Feydeau:

Az úr vadászni jár
– bohózat 2 részben –

Fordította: Vinkó József

Szereposztás:
DUCHOTEL TROKÁN PÉTER
LEONTINE, a felesége KÖKÉNYESSY ÁGI /
OROSZ HELGA
MORICET STRAUB DEZSŐ
CASSAGNE SZTANKAY ISTVÁN /
KERTÉSZ PÉTER
LATOUR ASSZONY SCHÜTZ ILA /
ESZTERGÁLYOS CECÍLIA
BRIDOIS, rendőrfelügyelő ÉLESS BÉLA
GONTRAN, Duchotel unokaöccse JUHÁSZ ZOLTÁN
BABET, szobalány VALLER GABRIELLA
Díszlet-jelmezterv:
Húros Annamária
Rendező:
SZTANKAY ISTVÁN

Az úr vadászni jár. Minden megvan hozzá, a frissen töltött hüvelyek, a kitisztított puska, a barát vadászterülete, a kiszemelt vad… azután minden egyre bonyolultabb lesz. Ki vadászik kire, ki mit (kit) szeretne lőni, hogy kerülhet egy kosárba házinyúl és vadnyúl és egyáltalán hányan és kik járnak az éjszaka az Athene utcában? Melyik férj a “marha”, aki természetesen nem tud semmiről, avagy csak máshogy tud? Ki a háznak barátja, vagy esetleg házibarát? Amint látjuk, minden egyre bonyolultabb, még ennél is bonyolultabb Feydeau örökzöld (és tán örökérvényű) vígjátékában.

PETERDI KABARÉ

Vörösmarty-Görgey-Darvas:
HANDABASA, avagy A FÁTYOL TITKAI

TORDON ÁKOS:
KÖKÉNY KIRÁLY LAKODALMA

📅 Bemutató: 2001. február 8.

TORDON ÁKOS:

KÖKÉNY KIRÁLY LAKODALMA
– zenés mesejáték két részben –

Szereposztás:
Kökény Király STUBNYA BÉLA
Sóska Jóska, a király szolgája SZOKOL PÉTER
Hajakék, tudós tündér VALLER GABRIELLA
Lilalilla, a Tündér tanítványa, barátnője CSONKA ANIKÓ
Gáspár JUHÁSZ ZOLTÁN
Menyhért CSABAI JÁNOS
Boldizsár SOMODY KÁLMÁN
Gitáros MOCAN CLAUDIO VASILE
Zeneszerző és közreműködő:
KISPÁL SÁNDOR
Rendező:
ÉLESS BÉLA

A madárfüttyös, madár lakta kökényesi KÖKÉNYES valódi mesebeli meseerdő. Benne áll a kékséges kék, szépséges szép kékhajú tündér, Hajakék kökényből épült palotája, és éppen ide tévedt a feleségnézőben világot járó mesebeli Kökény Király, aki azon nyomban szerelemre lobban Hajakék iránt. Ám hiába… Hajakéknek esze ágában sincs a férjhez menés, más az ő nagy álma: KÉK VILÁGRA vágyik! Minden ami zöld, ezután legyen kék! Ezen mesterkedik éjjel-nappal szolgálólányával, Lilalillával. Kökény Király – mit tehetne mást – egyre keservesebben sóhajtozik szolgájának, Sóska Jóskának… aki hogyan, hogyan nem, udvarolgatni kezd Lilalillának. Előbb nem tudják mitévők legyenek, de hamarosan rájönnek, bizony, e nagy környezetkékítés ellen csak úgy tudnak védekezni, ha egymásra lelnének a makacs szerelmesek! Persze, hogy ezen mesterkedik most már Lilalillával karöltve Sóska Jóska és a mesebeli Három Királyok is, akik éppen jókor, ekkor tévednek a Kökényesbe… … , hogy lesz-e lakodalom!? Persze, de addig még, hajaj, van min nevetni és van miért izgulni!

DARIO FO:
ÖRDÖG BUJJÉK…!

📅 Bemutató: 2001. május 6.

DARIO FO:

 Ördög bújjék…!
(A csöcsös ördög)
– komédia zenével, két részben –

 Fordította: MÁTÉ JUDIT
Magyar színpadra alkalmazta: GOSZTONYI JÁNOS
MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ!

Szereposztás:
Pizzocca BÁNFALVY ÁGI
Bíró TOLNAI MIKLÓS
Francipante HARMATH IMRE
Barlocco VÁRFI SÁNDOR
Kardinális ÁRON LÁSZLÓ
Inkvizítor CS. NÉMETH LAJOS
Zoanna CSONKA ANIKÓ
Clarissa VALLER GABRIELLA
Simona UDVARIAS ANNA
Jacoba KISS ANIKÓ
Mirone atya ÉLESS BÉLA
de la Noci G. SZABÓ SÁNDOR
Őr I. – Gályaparancsnok HAJTÓ AURÉL
Őr II. JUHÁSZ ZOLTÁN
Pizzocca II. SIMON BARBARA
Majom BARTA BALÁZS
Kapitány TOKÁR JÓZSEF
az Állami Artistaképző Intézet növendékei Ördögök, Cselédlányok és a Köznép Kara:
BENDER MÁTÉ, BODA CSILLA, JUHÁSZ MÓNIKA, MOGÁCS DÁNIEL,
MOLNÁR BALÁZS, RÉZ GÁBOR, TABI ORSOLYA, VARGA LAJOS, WEISZ ILDIKÓ
Zeneszerző és közreműködő:
KISPÁL SÁNDOR
Maszk: LAMPÉ ANIKÓ
Zenei munkatárs: KISPÁL SÁNDOR
Artista szakértő: LACZKÓ VLADIMIR
Jelmezterv: HORVÁTH KATI
Dramaturg: SZŐDY SZILÁRD
Jelmez: DELI ANDRÁS
Szcenika: URBANEK ATTILA
Koreográfus-játékmester: G.SZABÓ SÁNDOR
Díszletterv: LANGMÁR ANDRÁS
Zene: BERGENDY ISTVÁN
A rendező munkatársai:
KICKINGER GÁBOR és SZINAI ESZTER
Rendező:
ÉLESS BÉLA

 – Ki ne érzékelte volna elesetten a Hatalom erejét? – Ki ne gondolkodott volna azon, hogy az Erősebbnek mindig igaza van-e?
– Ki ne borzongott volna bele, ha meglegyintette a Lehetőség pénzszagú szellője?
– Talán mindannyiunkkal megesett! De, hogy egy igaz közember, egy Bíró ördögi megkörnyékezése és “bedarálása” élvezetes komédia tárgya lehet? Nos, ez az ötlet az olasz színész-rendező-író DARIO FO-nak, az 1999. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettjének juthat eszébe, s remek komédiát írt belőle.
Dario Fo nem ismeretlen a magyar közönség előtt, hiszen röhögtető-megríkató korábbi darabjait láthattuk magyar színpadokon is.
Remélem, e vásári komédiának is kiváló látványos, fordulatos színművét – mi ÖRDÖG BÚJJÉK…! címmel játsszuk (eredeti címe: A CSÖCSÖS ÖRDÖG) – kacagásra és elgondolkodásra ingerlően tudjuk Önöknek, Kedves Közönségünk bemutatni.
Figyelmüket és tapsaikat előre is köszönöm:

Éless Béla
rendező

JOHN STEINBECK:
AZ ÉDENTŐL KELETRE

📅 Bemutató: 2002. február 3.

JOHN STEINBECK:

 AZ ÉDENTŐL KELETRE
– színmű két részben –
– történik 1890 és 1918 között, a Salinas völgyében

 Fordította: SZINNAI TIVADAR
Magyar színpadra alkalmazta: POLGÁR ANDRÁS

Szereposztás:
KATE ADAMS ALMÁSI ÉVA /

BORDÁN IRÉN

ADAM TRASK, a férje KONCZ GÁBOR
AARON TAUSZ PÉTER /

OLÁH GERGELY

CAL, a fiai FARKAS ZOLTÁN
LEE, kínai szakács KASSAI KÁROLY
SAMUEL HAMILTON, szomszéd farmer TROKÁN PÉTER /

BÁCSKAI JÁNOS /

HARMATH IMRE

WILL, a fia, sikeres üzletember LÉNÁRT LÁSZLÓ /

JUHÁSZ ZOLTÁN

ABRA BACON, fiatal lány HELYES GEORGINA
FAYE, a bordély tulajdonosnője TÓTH JUDIT
HORACE QUINN, seriff helyettes ÉLESS BÉLA
ETHEL RÁK KATI
ÁPOLÓNŐ VALLER GABRIELLA
RALPH, kidobó ember a bordélyházban VIRÁG LÁSZLÓ
LÁNY I. KECSKÉS TÍMEA /

PLASZKÓ ÉVA

LÁNY I/. BLUMENSCHEIN TÍMEA
és férfiak a bordélyban

Jelmezterv: HARASZTI JANKA

Díszletterv: HÚROS ANNAMÁRIA

Zenei szerkesztő: MAZURA JÁNOS, Mozgás: ULMANN KRISZTINA
Technikai munkatársak: HAJDAN MIKLÓS és URBANEK ATTILA
A rendezők munkatársai: KICKINGER GÁBOR és KUNA MÁTYÁS
Rendező: KONCZ GÁBOR
Művészeti vezető – társrendező: ÉLESS BÉLA
A produkció a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával jött lére.

 John Steinbeck ismert és szeretett szerző a művelt magyar közönség előtt. Regényeit milliók olvassák. A Budaörsi Játékszín most igazi csemegét ad színházszerető közönségének, kitűnő színészek közreműködésével, eredeti rendezésben, magyar színpadi változatot mutat be a nagysikerű regényből. Az előadás, a ma divatos akció- és zenés produkciók helyett irodalmi élményt kíván nyújtani, értelmes, érzelmes történetet mutat be. Messze elkerüli az ötvenes években készült Elia Kazan filmadaptációt.
Egy nő a darab főszereplője. Egy asszony, anya, aki démonikussá vált. Megtestesíti a rosszat, az elfogadhatatlant, mégis mindenki szereti. Mindenkit lenyűgöz, és érzelmi fogságba ejt. Cathy szerepében Almási Évát, Adam szerepében Koncz Gábort láthatják. A látványos, mozgalmas darabban több ismert színész és új arc tűnik fel. A rendezés Koncz Gábor és Éless Béla munkája.
Reméljük és hisszük, a Néző szívesen pillant be a XX. század eleji Amerika küzdelmes világába. S felfedezi, bármilyen régen s bármilyen messze éltek is hőseink, ők is pontosan olyanok, mint mi, a mai korban. Az ember, minden körülmények között Ember marad, ha teheti. Döntése, élete folyása szabad akaratán múlik – rajta áll.

Polgár András

NICCOLO MACHIAVELLI:
CLIZIA, SZÉPLEÁNY!

📅 2002. augusztus 29.

Niccolo Machiavelli:

 CLIZIA, SZÉPLEÁNY!
– zenés reneszánsz komédia két részben –

 Tímár Lajosné fordítása alapján mai színpadra alkalmazta: SZŐDY SZILÁRD

 Zene: KOKAVECZ IVÁN

Szereplők:
Nicomaco, firenzei polgár SZILÁGYI ISTVÁN
Sofronia, a felesége BÁNFALVY ÁGI
Cleandro, a fia VÁRFI SÁNDOR
Pirro, a szolgája URMAI GÁBOR
Doria, a szolgálólánya CSONKA ANIKÓ
Palamede, Cleandro barátja JUHÁSZ ZOLTÁN
Eustachio, felkérésre kérő STUBNYA BÉLA
Damone, a kedves szomszéd CS. NÉMETH LAJOS
Sostrata, a felesége VALLER GABRIELLA
A Szerző és Ramondo ÉLESS BÉLA
Clizia JUHÁSZ MÓNIKA
továbbá:
BAGDI BELLA, SIMONYI RÉKA, MOHOSI BALÁZS, PAPP ZOLTÁN

Díszlet: MOLNÁR TIBOR

Jelmez: DELI ANDRÁS

Maszk: LAMPÉ ANIKÓ
Dalszövegek és zenei közreműködés:
KOKAVECZ IVÁN
Dramaturg és szakmai tanácsadó:
SZŐDY SZILÁRD
Koreográfus: ULLMANN KRISZTINA
Technikai munkatársak: HAJDAN MIKLÓS és URBANEK ATTILA
A rendező munkatársai: VALLER GABRIELLA és KICKINGER GÁBOR
Rendező: ÉLESS BÉLA

Machiavelli 1523 után kezdte látogatni a vendégszerető Fornaciari vacsoráit. Fornaciari birtoka egyébként a San Fredianóból kivezető, ma is álló kapu után terült el, tehát a XVI. században Firenzén kívül esett; a tulajdonost ide száműzték a városból. A száműzetés kellemes időtöltéssé változott azáltal, hogy Fornaciari baráti körrel vette körül magát. Ebben a társaságban ismerkedett meg Machiavelli egy Barbera nevű fiatal énekesnővel, aki – úgy tűnik – az író utolsó szerelme volt.
Fornaciarit 1525. január 13-án feloldják a száműzetés büntetése alól; visszatérhet Firenzébe; a következő hónapban fényes bankettel kívánja megünnepelni az örvendetes eseményt. Maga Machiavelli is kiveszi a részét az ünnepségekből: darabot ígér, s egy hónap alatt meg is írja a Cliziá-t, második vígjátékát. Tagadhatatlan, hogy ez alkalommal Plautus Casina című darabjából merített ihletést, de az is nyilvánvaló, hogy az életrajzi elemeknek is nagy szerepe volt éppen a főszereplő, az öregedő Nicomaco megformálásában. Azt mondhatnánk, hogy Nicomacóban Machiavelli sok öniróniával saját magát örökítette meg; az öregedő Nicomaco ugyanúgy gyullad szerelemre a felcseperedett gyámlány, Clizia iránt, mint ahogy a javakorabeli Machiavelli a fiatal Barbera iránt.
A darabot fényes ünnepség keretében 1525 februárjában mutatták be Fornaciari birtokán. Az ünnepségnek és magának a darabnak rövidesen híre ment Itália-szerte, ahogy a korabeli levelek azt bizonyítják.
A Clizia első kiadása 1537-ben jelent meg; magyarra igen későn fordította le Tímár Lajosné, Olasz reneszánsz komédiák c. antológiában (Gondolat, 1972).

Ha azt mondják: nyári színház – a válasz: bohóság. És nem is mondanak butaságot azok, akik ezt mondják. A kérdés csak az, milyen bohóság? Niccolo Machiavelli nem akármilyen vígjátékot írt. Összesen kettőt, az egyik a Mandragóra méltán közismert, szinte minden korban aktuális és ezért sokat játszott. A másik – ha úgy tetszik – vásári komédiája az általunk kiválasztott Clizia kevésbé játszott, de legalább annyira jó, kitűnő helyzetekre épülő és színészi alakításokra reményt adó darab, mint “ikertestvére”. Bohózatot, vígjátékot, komédiát játszani semmivel sem könnyebb, mint tragédiát, sőt… Ezt kíséreljük meg most, mindannyiunk épülésére, mindannyiunk örömére.

Figyelmüket és tapsaikat előre is megköszönve:

Éless Béla
rendező

Szürke Bagoly-Cs. Szabó István:
KÉT KICSI HÓD

📅 Bemutató: 2002. október 10.

Szürke Bagoly-Cs. Szabó István:

 KÉT KICSI HÓD
– zenés mesejáték báb- és élőjátékkal, két részben –

Szereplők:

Csilavi hódgyerek
Csikani, a testvére
Hód Papa
Hód Mama
Nigik, Vidra
Vhapahó Kacagó Bagoly

Megszemélyesítői:

KOVÁCS ENIKŐ
SOÓS EMŐKE
TATAI ZSOLT
bábművészek

Szédzsó, indiánlány TASKOVICS JUDIT
Sepian, indiánfiú, a testvére KISFALUSI LEHEL
Nagy Toll, az  édesapjapjuk SINKOVITS-VITAY ANDRÁS
Prémügynök, Igazgató, a Tűz STUBNYA BÉLA
Rendőr URMAI GÁBOR
Tündér mama VALLER GABRIELLA
Sárga haj, Tiszteletes úr JUHÁSZ ZOLTÁN
Zene: PETHŐ ZSOLT
Rendező: CS. SZABÓ ISTVÁN
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

Kanada végeláthatatlan őserdejében élt az ezerkilencszázas évek elején egy indián vadász. Mindenkitől távol, magányában írta az erdők világában játszódó történeteit, amelyek nagy sikert arattak szerte a világon. Bár Szürke Bagoly vadász ember volt, neki nagyobb örömöt okozott az állatok világának megismerése, mint az erdők teremtményeinek elejtése. Ez a szeretet késztette arra, hogy megírja két kicsi hód és két indiángyerek történetét, akik valóban éltek. Az árván maradt kis hódokat befogadják és nevelgetik az indiángyerekek. A városból jött, mohó prémkereskedő azonban édesapjuk tartozása fejében elviszi tőlük az egyiket, és eladja azt az állatkertnek. Szomorú csend borul az eddig vidám nevetéstől, hódcsevegéstől hangos erdei otthonra. Az egyedül maradt testvérke megnémul és sorvadozni kezd. Ki tudja mi történt a másikkal? Az indiángyermekek álmában megjelenik elhunyt édesanyjuk, – mint tündér – és kéri őket, hogy hozzák vissza a kis hódot testvéréhez, mert mindenkinek ott kell élnie, ahol az otthona van. S a gyerekek elindulnak a nagy kalandra! !
A regényből készült zenés darabunk a felnőtteknek is szól. A történet talán soha nem volt annyira aktuális, mint ma.. Fordítsuk kicsinyeink figyelmét is a természet felé! Tanítsuk meg őket arra, hogy ne csak kapni akarjanak, hanem őrizzék meg a természet értékeit, óvják a minket körülvevő erdők, mezők, folyók élővilágát, a csodálatos természetet!

 Cs. Szabó István
rendező

NOËL COWARD:
AKT HEGEDŰVEL

📅 Bemutató: 2003. január 17.

NOËL COWARD:

 AKT HEGEDŰVEL
– vígjáték két részben –

 Fordította: Horváth László

Szereplők:
SEBASTIAN Lacreolle, komornyik STRAUB DEZSŐ
ISABELLA Sorodin, az özvegy SCHUBERT ÉVA
CLINTON Preminger, újságíró SZTANKAY ISTVÁN /
KERTÉSZ PÉTER
JACOB Friedland, műkereskedő TROKÁN PÉTER /
SÖRÖS SÁNDOR
JANE Sorodin, az elhunyt művész lánya SZŐLŐSKEI TÍMEA /
KÖKÉNYESSY ÁGI
COLIN Sorodin, az elhunyt művész fia KAUTZKY ARMAND /
HARMATH IMRE
PAMELA, Colin felesége UDVARIAS ANNA /
RÁK KATI
Anna PAVLIKOVA, szobrászművész IVÁN ILDIKÓ /
PÁLOS ZSUZSA
CHERRY-MAY Waterton NYERTES ZSUZSA /
INCZE ILDIKÓ
FABRICE VIRÁG LÁSZLÓ
GEORGE, fényképész ÉLESS BÉLA
MARIE CELESTE, házvezetőnő VALLER GABRIELLA
LAUDERDALE, Sebastian kisfia HAJDAN KORNÉL
OBODAYA Llewelyn, néger bariton PETER IHAZA /
FESTUS IHAZA
Díszlet-jelmez: GOMBÁR JUDIT
Dramaturg: SZŐDY SZILÁRD
Rendező: SZTANKAY ISTVÁN
A rendező munkatársa: ULLMANN KRISZTINA
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

Korszakos festő távozik az élők világából – Képei a világ minden jelentős múzeumában fellelhetők, és egy magára valamit is adó műgyűjtő ki nem hagyná alkotásait a gyűjteményéből. A műkritika a fellegekbe emeli. .és az amerikai művészeti közélet is felbuzdul, mikor kiderül, hogy utolsó alkotói korszakának remekműve az “Akt hegedűvel” megtalálható a hagyatékában.
A család megérkezik a temetésre, a gyász pillanatai után döbbennek rá, végrendeletet nem hagyott a Mester. Viszont- az őt éveken át szolgáló inasánál van egy levél… És egyre szaporodnak a hívatlan látogatók, a banktrezorokban letétbe helyezett levelek, egyre zavarosabbá válik a múlt. Avagy egyértelműbbé?
1966-ban játszották utoljára a darabot az akkori Katona József Színházban.
Meggyőződésünk, hogy ma még aktuálisabb…

 SZTANKAY ISTVÁN
rendező

BEN TURÁN:
MELINA (avagy a Torzó)

📅 Bemutató: 2003. március 27.

BEN TURÁN:

 MELINA
(avagy a Torzó)
– színmű két részben-

 történik Athénben, 1972-ben

Szereposztás:
MELINA PAPADIMITRIU ATHINA
ORESZTISZ LASZKOSZ KAUTZKY ARMAND
ALEKOSZ GRAZIADISZ TOLNAI MIKLÓS
LEFTERISZ THEOLIDESZ ÉLESS BÉLA
FRIKSZOSZ LÉNÁRT LÁSZLÓ
MARIA VALLER GABRIELLA
DEMETRIO URMAI GÁBOR
Zene: SARANTIS MANTZOURAKIS
Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS Jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA
Művészeti tanácsadó: B. TURÁN RÓBERT
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: ÉLESS BÉLA

A színmű valós történeten alapul. 1972-ben a már régóta emigrációban élő izgalmas és világhírű színésznőt, Melina Mercourit a görög katonai junta egyetlen napra, huszonnégy órára hazaengedte az édesanyja temetésére. Erről a napról szól a darab.

Ahogy egy asszony visszamegy a múltjába, miközben a diktatúra és demokrácia erői vívják ádáz harcukat.

De az elveszett reményt meg kell lelni!

BEN TURAN

Girolamo Bargagli:
A ZARÁNDOKNŐ

📅 Bemutató: 2003. augusztus 28.

Girolamo Bargagli:

 A ZARÁNDOKNŐ
– zenés komédia két részben –

 Fordította: MAJTÉNYI ZOLTÁN Mai színpadra alkalmazta: SZŐDY SZILÁRD

Szereposztás:

Drusilla, a zarándoknő ESZTERGÁLYOS CECÍLIA
Casandro, pisai polgár KERTÉSZ PÉTER
Lepida, a leánya HELYES GEORGINA
Lucrecio, a kitartó szerelmes SÖRÖS SÁNDOR
Giglietta, a dajka BÁNFALVY ÁGI /
CSONKA ANIKÓ
Terenzio, jobb híján a házitanító NAGY BALÁZS /
JUHÁSZ ZOLTÁN
Violante, a fogadósnő SZŐLŐSKEI TÍMEA
Tomassa, Drusilla kísérője VALLER GABRIELLA
Servilio, Cassandro szolgája URMAI GÁBOR /
PINTÉR GÁBOR
Carletto, Lucrecio szolgája VÁRFI SÁNDOR
A poroszlók Kapitánya ÉLESS BÉLA
Díszlet: HAJDAN MIKLÓS és URBANEK ATTILA
Zeneszerző és dalszövegek:KOKAVECZ IVÁN
Jelmez: DELI ANDRÁS
Dramaturg és művészeti tanácsadó:SZŐDY SZILÁRD
Koreográfus és a rendező munkatársa:
ULLMANN KRISZTINA
RENDEZTE:ÉLESS BÉLA

 A reneszánsz komédiák sajátossága a sok bonyodalom utáni boldog vég. Ez nem jelenti azt, hogy minden szereplő szinte boldogsággal kikövezett úton halad a szép végkifejlet felé, ugyanis sok- sok buktató, csavar, intrika, váratlan esemény, félreértés tarkítja a cselekményt.
Esetünkben is u.n. “archetipusok”-kal (őstipusokkal) történnek meg a dolgok. Az aggódó ősz atya, az álruhás- álnevű szerelmes, a gyönyörű, férjhez adandó lány, vőlegény-illetve jelölt eggyel több, mint kellene, és epekedő szerelmesek -mindeddig megakadályozva szerelmük beteljesedésében- egymás után jelennek meg a színen- és : aggódnak, epekednek, akadályt hárítanak, csapdát kerülnek, annak rendje és módja szerint
.És akkor még nem beszéltünk a szolgákról, fogadósnőről, dajkáról, no meg a poroszlók éppen idejében megjelenő kapitányáról…
A színpompás kavalkádban ráadásul még ki-ki dalra is fakad, vagy némajátékban fejezi ki a csordultig benne gyülemlő tettvágyat.És közben a közönség beavatottá válik, tudomására jutnak a titkok, tisztázzák számukra a félreértéseket, semlegesítik, csapdákat… tehát: – reményeink szerint- jól szórakozik.

 Sződy Szilárd dramaturg

Tóth-Máthé Miklós:
RODOSTÓ és A ZSOLTÁROS ÉS A ZSOLDOS

📅 Bemutató: 2003. október 18.

Tóth-Máthé Miklós:

 RODOSTÓ és
A ZSOLTÁROS ÉS A ZSOLDOS
– két egyfelvonásos történelmi játék –

RODOSTÓ:
Szereplők:
A ZSOLTÁROS ÉS A ZSOLDOS:
II. Rákóczi Ferenc
MÉCS KÁROLY
Kapitány
György, a fia
KELEMEN ISTVÁN
Szenci Molnár Albert
Mikes Kelemen
QUINTUS KONRÁD
Henriette
PASQUALETTI ILONA
Kunigunda, Szenci felesége
AMBRUS ANDRÁS
Öreg katona
Zenei munkatárs: Mazura János
Díszlet: Hajdan Miklós
Jelmez: Deli András
A rendező munkatársa: Valler Gabriella
Rendező: MÉCS KÁROLY
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA
A faragásokat késztette:
Prof. dr. Jákó János
A darab díszletezéséhez segítséget nyújtott:
a Trieste Étterem és Pécsi Gyula

RODOSTÓ

Megtisztelő és felemelő művészi feladat minden színházi ember számára a nagy fejedelem rodostói napjainak bemutatása.
Különösen e napok sorsfordító epizódjának színrevitele. A tragikus történelmi múlt, a meg nem szűnő szabadságvágy, a függetlenségnek mámora mindenkor az egyik legerősebb emberi törekvés. Megismerjük ebből a szép magyar nyelven írt darabból Rákóczi emberi arcvonásait, amelyek fontos kiegészítői a történelmi hős bennünk élő portréjának.
Törekvésünk a példakép emberközeli ábrázolása.
Meggyőződésem, hogy mind a fiatalok, mind az idősebbek számára tanulságos, szórakoztató és elgondolkodtató előadást hoztunk létre.

A ZSOLTÁROS ÉS A ZSOLDOS

A magyar nyelv rendszerét is kidolgozta, többek között 1610-ben darabunk főhőse, Szenci Molnár Albert a tudós protestáns prédikátor. Életének itt megelevenedő epizódja azonban a meggyőződéssel bíró emberek toleranciájáról szól. Két, más – egymással ellentétes – gondolatvilágú ember tiszteli és viseli el a másik érveit.
A zsoldos és a prédikátor bár hitvitát folytat, a jelenlevő humánum pozitívvá változtatja kettejük párharcát. Az izzó hangulatú, tanulságos párbeszéd sok mai kérdésre is választ ad.

E gondolatok jegyében várom kedves közönségünket.

 Mécs Károly rendező

Heltai Jenő:
BERNÁT (…aki szalma)

📅 Bemutató: 2004. január 29.

Heltai Jenő:

BERNÁT (…aki szalma)
– zenés bohózat 3 részben-

Szereposztás:

DR. CSALÁDI BERNÁT, ügyvéd
BÖRÖNDI TAMÁS
ELVIRA, neje
KÖKÉNYESSY ÁGI/
NYERTES ZSUZSA
TUNKÓ BÉLA
STRAUB DEZSŐ
DR. CSEREBÜLY
KÉZDY GYÖRGY /
KERTÉSZ PÉTER
CZICZAY PANNI, kabaret énekesnő
VÁRADI ESZTER SÁRA/
MÉRAI KATA
Özv. KARVAYNÉ
CSALA ZSUZSA
TÁBORNOK (főpincér)
ÉLESS BÉLA
PENTELEI
STRAUB PÉTER
LAURA, ápolónő (pincérnő)
VALLER GABRIELLA
STENYICZEY, ügyvédjelölt
JUHÁSZ ZOLTÁN
Díszlet-jelmez: Gombár Judit
Dalszövegek és zene: Zsolnai Péter

Koreográfus: Ullmann Krisztina

A rendező munkatársa: Kickinger Gábor
Mai színpadra alkalmazta és rendezte: STRAUB DEZSŐ
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

Bernát minta ügyvéd! Bernát minta férj!

Bernát mint a villám rohan a “lumpolás ölelő karjai közé”, ha kedves neje végre szanatóriumba vonul. Na, de őnagyságát sem kell ám félteni! Ráadásul azt a szanatóriumot Dr Cserebüly vezeti, akiről sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy normális, semmiképpen nem. Így aztán a megcsalók és megcsalatottak népes csapata üldözi egymást fél Európán keresztül, míg végre egy budai kiskocsmában lelnek teljes megnyugvásra!(???)

Azt írja Heltai: (1907-ben, amikor ezt a darabot írta a Vígszínház számára)

“Nem akartam én semmi egyebet, mint egy kis szórakoztató darabot írni.”

Sikerült neki! És a színészek sem akarnak mást, mint egy vidám, önfeledt estét ÖNÖKNEK.

Remélem Zsolnai Péter “slágergyanús” zenéjével a Budaörsi Játékszín e produkciója hozzájárul egy “Heltai kultusz” kialakításához.

Straub Dezső rendező

O’ Neill:
VÁGY A SZILFÁK ALATT

📅 Bemutató: 2004. április 27.

O’ Neill:

VÁGY A SZILFÁK ALATT
– dráma 2 részben –

Fordította: VAJDA MIKLÓS Mai színpadra alkalmazta: POLGÁR ANDRÁS

Ephraim Cabot
KONCZ GÁBOR
Abbie Putnam
GREGOR BERNADETT
Eben
FARKAS ZOLTÁN
Simeon
ifj. JÁSZAI LÁSZLÓ
Peter
BARABÁS KISS ZOLTÁN
Seriff
ÉLESS BÉLA
Jack
KELEMEN ISTVÁN
Hector
SZŰCS SÁNDOR
Sarah
VALLER GABRIELLA
Jane
SZŐLŐSKEI TÍMEA
Öreg paraszt
AMBRUS ANDRÁS
Közreműködik:
a 3 G Zenekar és a Swings’n’slides ír néptánccsoport
Díszlet-jelmez: GOMBÁR JUDIT
Jelmezkivitelezés: DELI ANDRÁS
A bútorokat GENGELICZKY LÁSZLÓ faműves készítette
Zenei munkatárs: PÉTER JÁNOS és LÁSZLÓ BAKK ATTILA
A rendezők munkatársa: KOVÁCS ERIKA
Művészeti vezető és társrendező: ÉLESS BÉLA
Rendező: KONCZ GÁBOR

New England, egy gyönyörű tanya, ahol a szilfák “nyomasztó komorsággal gubbasztanak a ház fölött; akár két kimerült asszony, akik karjukat, hajukat és lecsüngő keblüket a tetőre támasztják”. Itt él Efraim Cabot, a kőkemény farmer. Szívós, akár a hikerifa, összezárva fiaival és ifjú feleségével, Abbie Putnammal. A fiúk nehezen viselik az apa fojtogató zsarnokságát, ketten útrakelnek az aranyásók paradicsomának vélt Kaliforniába. Eben, a legifjabb marad otthon. A szépséges Abbie azonnal kiveti hálóját az ifjabb Cabotra, a fiatalok őrjöngő vágya rövidesen beteljesül. A következmények drámaiak, szerelem, féltékenység, és … még nem mondjuk ki, de nincs menekvés! Az élet tragédiába fordul, a tanyán minden megváltozik, a sorsok kibicsaklanak, de az öreg Cabot mozdulatlan és kőkemény. Legyőzhetetlenül hajtogatja mondókáját, saját erejéről, s arról, hogy száz évig fog élni. Bármi történhet, bárki sorsa tragédiába fordulhat, Cabot kitart, érzéketlen, és rideg. A világhírű drámaíró nyomasztó – de hátborzongatóan hiteles és igaz – világot ábrázol érzékletesen, magával ragadóan, érdekes fordulatokkal.

Polgár András

Arisztophanesz-Bergendy:
MADARAK

📅 Bemutató: 2004. augusztus 25.

Arisztophanesz-Bergendy:

 MADARAK
– zenés komédia 2 részben –

 Mai színpadra alkalmazta: POZSGAI ZSOLT

Euelpides
KERTÉSZ PÉTER
Peisthetairos
STRAUB DEZSŐ
Banka
SZŰCS SÁNDOR
Madarak:
Fülemüle
IVÁN ILDIKÓ/BÁRD NOÉMI POLLI
Lángmadár

PÁLOS ZSUZSA

Veresbegy
SZŐLŐSKEI TÍMEA
Feketerigó
VALLER GABRIELLA
Fácántyúk
BÁNFALVY ÁGI
Vércse
WESSELY-SIMONYI RÉKA
Libuc, szolgamadár
SZOKOL PÉTER
Kolibri
SIMKÓ ANDREA
Kakas
BERECZ GYÖRGY
Csíz
MARINKOVICS ZSÓFIA
Egy madár
TÓTH IMOLA

Kolibrik raja: (Simkó Andrea vezetésével az Aerobic Táncszínház tagjai)

KOTTMAYER KRISZTINA,
KOVÁCS OTILIA, STOHL LUCA,
SZABÓ RITA, TÓTH RENÁTA,
TÓTH RÉKA

Égiek:
Írisz, Istennő
KÖKÉNYESSY ÁGI/
FARKASINSZKY EDIT
Prometheus
TOLNAI MIKLÓS
Poseidon
FARKAS ZOLTÁN
Herakles
ifj. JÁSZAI LÁSZLÓ
Triballos
BÁCSKAI JÁNOS
Baszileia
STURMAN KLAUDIA
Földiek:
Pap
PINTÉR GÁBOR
Poéta
OLÁH GERGELY
Jós
BARABÁS KISS ZOLTÁN/
HARMATH IMRE
Metón
ÉLESS BÉLA
Szenátor
KAUTZKY ARMAND
Díszlet-jelmezterv: GOMBÁR JUDIT
Jelmez kivitelezés: DELI ANDRÁS
Koreográfus: SIMKÓ ANDREA
Dramaturg: SZŐDY SZILÁRD
Technikai munkatársak: HAJDAN MIKLÓS és URBANEK ATTILA
Zeneszerző: BERGENDY ISTVÁN
Zenei munkatárs: NEMESSÁNYI ÉVA
A rendező munkatársai: VALLER GABRIELLA és KICKINGER GÁBOR
Rendező: ÉLESS BÉLA

 Euelpidész és Peiszthetairosz a két hétpróbás, vállalkozó szellemű athéni kalandor útra kél, hogy – más lehetőségük már nincs – a madarak honában kezdjen új életet. Alig hogy belakják magukat, érzik, hogy itt és most eljött az ő idejük: kis befektetéssel, világos – hatásos ideológiával megvalósítható Felhőkakukkvár, a Madarak légből vett városa. A Város, amely elzárja az áldozati füst évezredes, megszokott útját az Istenek, a legmagasabb régiók felé. A szólást kicsavarva, akkor aztán “Le sincs út, s fel sincs út” – csakis a Madarakon, az új istenek, új államán keresztül.., s ezért fizetni kell. A Madarak boldogan teszik magukévá Euelpidesz meggyőző, a világteremtés tőlük származtató magyarázatát.s máris jönnek az új hatalmat szolgálni kívánó athéni “szakemberek”, majd kisvártatva megjelennek “tárgyallani” az Istenek. Minden egyéb az előadáson derül ki…,

 amelyre tisztelettel várom Önöket 
Éless Béla
 rendező

Márai Sándor :
KASSAI POLGÁROK

📅 Bemutató: 2004. január 09.

Márai Sándor :

KASSAI POLGÁROK
– színmű 2 részben –

Szereposztás:

JÁNOS mester
TROKÁN PÉTER
ÁGNES, a felesége
ANTAL ANETTA / IVÁN ILDIKÓ
KRISTÓF, a fia
FARKAS ZOLTÁN
GENOVÉVA
URBÁN ANDREA
ALBERTUS, egy író
FÜLÖP ZSIGMOND
GERGELY páter
SZERSÉN GYULA
JAKAB polgár
TOLNAI MIKLÓS / KERTÉSZ PÉTER
DYLES, molnár
HORVÁTH SÁNDOR
PETRUS, a főbíró
ÉLESS BÉLA
LEONARDUS, a szűcs
ZSOLNAY ANDRÁS
ANGELUS, literatus
URMAI GÁBOR
ISTVÁN érsek
HORVÁTH ISTVÁN
SZABINA, dajka
LENGYEL ERZSI
Jelmez: JÁNOSKÚTI MÁRTA
Dramaturg: DÚRÓ GYŐZŐ
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: ÉLESS BÉLA

1311-et írunk. Kassa városát Ómodé nádornak ajándékozza Károly király, a Felvidék békéje végett. Kassa polgárai azonban nem adják szabadságukat, inkább a harcot választják. János, a kőfaragó mester is döntésre kényszerül.

Ödön von Horváth:
MIT CSINÁL A KONGRESSZUS?

📅 Bemutató: 2005. január 21.

Ödön von Horváth:

MIT CSINÁL A KONGRESSZUS?
– “bohózat” 2 részben, öt képben, zenével –

Fordította: GÁLI JÓZSEF

Szereposztás:

Ferdinand
KAUTZKY ARMAND
Luise Gift
FARKASINSZKY EDIT/
OROSZ HELGA
Schminke
SÖRÖS SÁNDOR
Alfred
BÖRÖNDI TAMÁS
Kisasszony
HELYES GEORGINA
Főtitkár
KERTÉSZ PÉTER
Elnök
ÉLESS BÉLA
Elnöknő

BÁNFALVY ÁGI/
PÁLOS ZSUZSA

Védnök
URI ISTVÁN
Százados
URMAI GÁBOR /
HEGEDŰS MIKLÓS
Egészségügyi tanácsos
HARMATH IMRE
Iskolaügyi tanácsos
VALLER GABRIELLA
Pincér
FARKAS ZOLTÁN
Rendőr
BALÁZSI GYULA
A közönség képviselője
ERDÉLYI MÁRIA

 Zenei közreműködő: ULLMANN KRISZTA és ZSOLNAI PÉTER
Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS
Jelmez: DELI ANDRÁS
Zeneszerző: ZSOLNAI PÉTER
Játékmester-koreográfus: ULLMANN KRISZTA
Dramaturg: SZŐDY SZILÁRD
A rendező munkatársa:KOVÁCS ERIKA

Rendező: ÉLESS BÉLA

 Ferdinand 2000 márkával gyarapodott. Azt mondja, megsegítette a Jóisten. A pénz eredetére nem derült fény, viszont nyomon követhetjük egyre izgalmasabb útját. Először fivérét, Alfrédot teszi boldoggá, hogy tőkéstársként beszáll a Dél-Amerikába irányuló Óvónő-export Üzletágba.
Ferdinand óriásit lép a társadalmi ranglétrán és bepillanthat az Élet sűrűjébe, sőt az erkölcsi megtisztulásért kűzdő Kongresszus sokrétű és dinamikus tevékenységének egyik munkanapját is figyelemmel kísérheti.
Csupán kínos véletlen, hogy az első óvónőben felismeri volt feleségét… node, végül ahogy kell, minden rózsaszínbe fordul…

Szeretettel és tisztelettel várom Önöket:
dr. Éless Béla rendező

Heltai Jenő:
AZ ÉDES TEHER, avagy hogyan adtam férjhez a feleségemet?

📅 Bemutató: 2005. április 1-jén

Heltai Jenő:

AZ ÉDES TEHER
Hogyan adtam férjhez a feleségemet?
– zenés vígjáték 3 felvonásban –

Szereposztás:

Kékes Tamás
HARMATH IMRE
Lenke
NYERTES ZSUZSA
Özv. Hathársyné
CSALA ZSUZSA
Hathársy Miska
STRAUB DEZSŐ
Pakrácz Tóni
ÉLESS BÉLA
Kartács Sándor

TROKÁN PÉTER/
INCZE JÓZSEF

Pákh Olivér
SÖRÖS SÁNDOR
Babér Böske

KÖKÉNYESSY ÁGI/
GREGOR BERNADETT

Szerencs Gyuszi
KERTÉSZ PÉTER
Mari, szobalány
VALLER GABRIELLA
Pincér
URBANEK ATTILA

Mai színpadra alkalmazta: SZOMBATHY GYULA
Játéktér: URBANEK ATTILA
Jelmez: DELI ANDRÁS
Zeneszerző, dalszövegíró és zenei közreműködő: ZSOLNAI PÉTER
Koreográfus: TENGLER TAMÁS
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: KONCZ GÁBOR
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

“Én nem bírom tovább ezt az életet. Évek óta veszekszünk – okkal, ok nélkül, csak azért, mert férj és feleség vagyunk. Összetörtük egymás életét.”

E mondatokkal kezdődik Heltai Jenő bohózata. S az ifjú pár nagy egyetértésben egyezik meg a válásban. De az asszony csak akkor válik, ha a párja megfelelő férjet keres és hozományt is ad…, természetesen a férj vállalja ezt is. Ettől kezdve furcsa és komikus helyzetek sora következik… és … hát nem olyan könnyű férjhez adni az embernek a feleségét. Különösen akkor, ha a férj választja ki az utódot. Várom kedves közönségünket, biztos vagyok benne, hogy jól szórakoznak majd.

 Éless Béla művészeti vezető

Móra Ferenc:
AZ ARANYKOPORSÓ

📅 Bemutató: 2005. május 13-án

Móra Ferenc:

 AZ ARANYKOPORSÓ
– színmű 2 részben –
Színpadra alkalmazta: POLGÁR ANDRÁS

 Szereposztás:

Quintipor, császári titkár
FARKAS ZOLTÁN
Titanilla, hercegnő
URBÁN ANDREA
Diocletianus, a császár
KONCZ GÁBOR
Prisca, a császárné
BORDÁN IRÉN
Bión, a császár tudósa
KERTÉSZ PÉTER
Valeria, a császár lánya
PASQUALETTI ILONA
Galerius, társuralkodó
BÁCSKAI JÁNOS
Maxentius, herceg
HEGEDŰS MIKLÓS
Constantinus, herceg
STRAUB PÉTER
Lactantius, a császár filozófusa
HARMATH IMRE
Pantaleon, orvos
ÉLESS BÉLA
Trulla, Titanilla nevelőnője
VALLER GABRIELLA
Palotaszolga
SZOKOL PÉTER
Palotaőr I.
VIRÁG LÁSZLÓ
Palotaőr II.
HANGOS ISTVÁN

Díszlet-jelmez: GOMBÁR JUDIT
Zenei szerkesztő: HERCZEG LÁSZLÓ
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: ÉLESS BÉLA


A produkció a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával jött lére.

Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik; Róma újra erős – de a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani azt, serdülő fia,Quintipor számára őrzi a trónt. Az ifjúról azt jósolták a császárnak az istenek: a birodalom felvirágoztatója lesz, de húszéves koráig léte titok legyen!
Quintipor saját atyja rabszolgájaként él az udvarban. Itt megismerkedik Titanillával, az elbűvölő, vad hercegnővel. Két vonulat küzdelme húzódik keresztül a drámán; a fiatalok bontakozó, különös szerelme és a hatalom megtartása legalább addig míg az ifjú kiléphet a színre…
Móra Ferenc a kereszténység mellett tesz hitet, de az antik kultúra megbecsülése nehézzé teszi számára a régi értékekkel való szakítást. A mű hatása, részben az egyes mozzanatok érzékletes rajzában, részben az antik kultúra közelségéből adódó sajátos pátoszban rejlik.
Budaörsi Játékszín művészei számára hatalmas kihívás és erőpróba az előadás létrehozása. Ez a mű, fontos és jellegzetes vállalkozása e Színháznak: közízlést és tudást gyarapító, valódi színházi élményt ígér.

Polgár András

Georges Feydeau:
FEL IS ÚT, LE IS ÚT!

📅 Bemutató: 2005. november 3.

Georges Feydeau:

 FEL IS ÚT, LE IS ÚT!
– bohózat két részben –

 Szereposztás: 

FERNAND BOIS-D’ENGHIEN a szívtipró
KAUTZKY ARMAND/
SÁRKÖZI JÓZSEF
IRRIGUA tábornok
BÁCS FERENC /
KONCZ GÁBOR
LUCETTE GAUTIER, énekesnő
NYERTES ZSUZSA
MARCELINE, Lucette nénikéje
CSALA ZSUZSA
FIRMIN, Lucette inasa
ÉLESS BÉLA
BOUZIN költő és közjegyző
STRAUB DEZSŐ
JEANPAUL Lucette volt férje
HARMATH IMRE
FONTANET, hírlapíró
KERTÉSZ PÉTER
DUVERGER báróné
FELFÖLDI ANIKÓ
VIVIANE, a lánya
KÖKÉNYESSY ÁGI /
ÁBEL ANITA
CAMILLE, a báróné szobalánya
VALLER GABRIELLA

 Zene: ZSOLNAI PÉTER
Díszlet-jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA
A rendező munkatársa: ULLMANN KRISZTINA és STRAUB PÉTER
Rendező: STRAUB DEZSŐ

A cím is mutatja, itt valakit ki akarnak dobni!
De hogy a végén ki dob kicsodát? Ki marad, és ki megy?
És egyáltalán kinek ki a kicsodája? Őrület!
A “bájgúnár” szépfiú több nőnek is csapja a szelet. A nők után futkosás persze még nem lenne baj. A baj akkor kezdődik, amikor utol is érjük őket! Mert a női praktikákkal egy férfi agya soha sem veheti fel a versenyt. És az üldözőből könnyen üldözött lehet! Így jár főhősünk is Feydeau (“Az úr vadászni jár” százas siker szériája után lassan már a Budaörsi Játékszín házi szerzője!) talán legmulatságosabb komédiájában. A “Fel is út, le is út” a kacagtató helyzetek sorozatán túl, roppant pontos és szórakoztató korrajz. Száztíz éve írta a szerző, de a laza életvitelű, csélcsap szereplők kalandjai tökéletesen megfelelnének a mai kor erkölcsi állapotának is. Az elvált szépasszony szeretője a volt férjtől kér tanácsot, hogyan szabadulhatna meg végre e hölgytől, miközben az újdonsült, erőszakos és féltékeny udvarló, egy katonatiszt már állandóan a nyomában van. Csak éppen nem tudja ki a szerető! Az Ön számára is csak akkor derül ki minden, ha végig kacagta velünk ezt a mulatságos, zenés két felvonást.

 Straub Dezső rendező

Szilágyi Andor:
LEÁNDER ÉS LENSZIROM

📅 Bemutató: 2005. december 14.

Szilágyi Andor:

 LEÁNDER ÉS LENSZIROM
– mesejáték 2 részben –

 Szereposztás:

LEÁNDER, kobold
FARKAS ZOLTÁN
II. BÖLÖMBÉR, a környék uralkodója
BÖRÖNDI TAMÁS

BÖLÖMBÉR KERÁLNÉ,
II. Bölömbér felesége

OROSZ HELGA
LENSZIROM, szépséges leányuk
URBÁN ANDREA
MAR-SZÚR HERCEGE, bögölfejedelem
HEGEDŰS MIKLÓS
BOGYÓ, Leánder szolgája
SZOKOL PÉTER
CSIBECSŐR, Lenszirom társalkodónője
SIMON M. EDINA
TÖNDÉR NEGÉD, az “Illem-, Kellem-, Jelem- és Bájpalota” királynője
VALLER GABRIELLA
VAKNADÁLY, a Tengerszem ura
KERTÉSZ PÉTER
BONG-DONG LÁBORRNOK, Mar-szúr szárnysegédje
BÁCSKAI JÁNOS
valamint VARJAK, KÁRÓKATONÁK, KAKADUK, BŐREGEREK, UNKÁK, AMERIKAI SZÖVŐLEPKÉK

BERECZ GYÖRGY
MARINKOVICS ZSÓFIA
PINTÉR GÁBOR
STRAUB PÉTER

Dramaturg: Szödy Szilárd Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS Jelmez: ROMÁNYI NÓRA
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: KONRÁD ANTAL

 Szilágyi Andor bűvös mesejátéka már elolvasva is ellenállhatatlan mosolyt fakaszt tüneményes nyelvezetével. A bumfordi Bölömbér királyi pár szépséges leánya, Lenszirom és a magát rútnak látó, varázslatos kobold, Leánder kalandos szerelmi története gyereknek, felnőttnek egyformán kacagtató, izgalmas és elgondolkodtató. Az állat- és embervilág határán lengedező figurák mindannyian igazi emberi gyarlóságokat, bánatokat, örömeket és erényeket hordoznak. A dúsgazdag kérő, Mar-Szúr bögöl(y)herceg és csatlósa Bong-Dong láborrnok, Töndér Negéd, a bájpalota úrnője, Csibecsőr kisasszony és a nevétől boldogtalan Bogyó mind jó ismerőseink. A közönség pedig, – miután jót mulatott, izgult a talányos és fordulatos mesén, – úton hazafelé megbeszélheti, hogy ki mi szeretne, vagy nem szeretne lenni a történetben, netán azon kívül.

 Konrád Antal, rendező

Hunyadi Sándor:
JÚLIUSI ÉJSZAKA

📅 Bemutató: 2006. március 12.

Hunyadi Sándor:

 JÚLIUSI ÉJSZAKA
– vígjáték három felvonásban, 2 részben –
Mai színpadra alkalmazta, dramaturg: POLGÁR ANDRÁS

 Szereposztás: 

A HÁZ ÚRNŐJE, Rachel
BÁNFALVY ÁGI
A HÁZ URA, Kelemen
KERES EMIL

MENYASSZONY, Berenice

HAFFNER ANIKÓ /
HELYES GEORGINA
A VŐLEGÉNY, Gyuri
FARKAS ZOLTÁN
GÁBOR
HARMATH IMRE
A HERCEG
KERTÉSZ PÉTER
ISTI
ÉLESS BÉLA
AZ ÖZVEGY, Evelin
GREGOR BERNADETT /
BENKŐ NÓRA
AZ INAS, Lajos
KONCZ GÁBOR
A KOMORNA, Lici
SZŐLŐSKEI TÍMEA /
ÁBEL ANITA
TÁRSALKODÓNŐ, Edith

VALLER GABRIELLA

 Zenei szerkesztő: ZSOLNAI PÉTER, Koreográfus: ULLMANN KRISZTINA
Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS, Jelmez: ROMÁNYI NÓRA
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: KONCZ GÁBOR
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

 Hunyady Sándor (1890-1942) vígjátéka egy léha nyáréjszaka fülledt hangulatát jeleníti meg, finom társadalomkritikával fűszerezve. A darab a “boldog aranykor” idején játszódik, a harmincas években, amikor már elfelejtették az I. Világháborút, s az emberek még csak nem is gondolnak a II.-ra, hát flörtölnek, házasodnak, táncolnak, élvezik az életet. Azt hiszik, minden úgy marad, ahogyan eddig volt.
A darabban olyan új elemek jelennek meg, amivel korábban nem találkozhattunk a magyar színműírásban. Elsősorban a szexualitás nyílt megvallása, az inas megaláztatásának finom, mégis erőteljes kritikája, ugyanakkor először jelenik meg a “szolga nép” véleménye is.
A Vőlegény és a Menyasszony házasságra készül. Csak az a baj, a Menyasszony mást szeret. A Vőlegény pedig mindenkivel flörtölni szeretne. Az Inas választottja a Komorna, kis híján in flagrantiba kerül, előkapják a pisztolyt, lövések dörrennek…
Szerencsére senki sem terül el holtan. A Ház (kissé álmatag) Ura, de főleg a Ház Úrnője úrrá lesz a helyzeten: a párok megtalálják egymást, Karády Katalin dalai betöltik a teret, a hölgyek és urak zavartalanul táncolhatnak tovább…
A Vígszínház korabeli bemutatóján – 1931-ben – a főbb szerepeket Ráday Imre, Makay Margit, Törzs Jenő, a Góth házaspár és Dayka Margit alakította.
A Júliusi éjszakán kívül, Hunyady Sándor számos nagyszerű művet írt, a Lovagias ügy, a Bakaruhában, A három sárkány, a Bors István, a Vöröslámpás ház, az Aranyifjú, a Téli sport filmre, aztán a tévé korában tévéfilmre került.
Reméljük, a Budaörsi Játékszínben Hunyady Sándor sikeres szerző lesz, remek darabjainak sorából majd más is színre kerül.

 Polgár András író, dramaturg

Lope de Vega:
A FURFANGOS MENYASSZONY

📅 Bemutató: 2006. augusztus 25.

Lope de Vega:

 A FURFANGOS MENYASSZONY
– zenés vígjáték 2 részben –

 Berczeli A. Károly fordításának felhasználásával mai színpadra alkalmazta:
SZŐDY SZILÁRD

  Szereposztás:

FENISA, a furfangos menyasszony
ÁBEL ANITA
BELISA, özvegy
BÁNFALVY ÁGI
BERNARDO, kapitány
KONCZ GÁBOR
LUCINDO, fia
FARKAS ZOLTÁN
HERNANDO, szolga
STRAUB DEZSŐ
GERARDA, hölgy
VALLER GABRIELLA
DORISTEO, nemesember
KERTÉSZ PÉTER
FINARDO, nemesember
ÉLESS BÉLA
FULMINATO, szolga
HARMATH IMRE
FABIO, szolga
STRAUB PÉTER
LISEO, szolga
PÉTER JÁNOS
SABINA, szolgálónő
SIMKÓ ANDREA

 TOVÁBBÁ ZENÉSZEK ÉS TÁNCOSLÁNYOK

 Zene: Mazura János; Táncok: Simkó Andrea
Díszlet: Langmár András; Jelmez: Rományi Nóra
Dramaturg: Sződy Szilárd; A rendező munkatársa: Kickinger Gábor

 Rendező: ÉLESS BÉLA

 Ha valaki szende és szűzies hölgy, a helyzet adta lehetőségekkel akkor is remekül tud élni. A nők már csak ilyenek. A férfiak és a család úgy pörögnek-forognak az ujjai körül, hogy végül mégiscsak az övé lesz választottja. De addig, … érdekes, élvezetes bonyodalmak, komikus helyzetek sora, s remek figurák szórakoztatják nézőinket.

 Éless Béla rendező

Guy Goissi:
ÖBÖLBŐL VÖDÖRBE

📅 Bemutató: 2006. április 17.

Guy Foissy:

ÖBÖLBŐL VÖDÖRBE
– komédia 2 részben –

Fordította: BAJOMI LÁZÁR ENDRE

Szereposztás: 

Nő – Csibili
NYERTES ZSUZSA
Férfi – Mókuska

STRAUB DEZSŐ

Díszlet: URBANEK ATTILA és ÉLESS BÉLA; Jelmez: ROMÁNYI NÓRA
Zene: LAÁR ANDRÁS; A rendező munkatársa: VALLER GABRIELLA

Rendező: ÉLESS BÉLA

Mókus és Csibili – a kedves házaspár, nem gazdagok, s nem szegények -, átlagemberek. Ők is – mint mi, mindannyian – álmodoznak, a térképre böknek és hipp-hopp képzeletben máris ott vannak… ahol… s addig, ameddig, a megvalósításhoz csupán a pénz hiányzik. Egy szép napon Mókus azzal állít be, hogy új életet kezdenek, tulajdonosok lettek. S elindulnak, hogy elfoglalják álmaik birtokát a tengerparton! De addig…?! Nos, ne lepődjenek meg, a történet a végén kezdődik, s aztán majd minden kiderül. Kellemes szórakozás ígéretével várom Önöket:

Éless Béla rendező

Claude Magnier:
OSCAR

📅 Bemutató: 2007. május 4.

Claude Magnier :

 OSCAR
– zenés bohózat 2 részben –

 Szereposztás:

Oscar, akit mindenki keres

BÖRÖNDI TAMÁS

Bertrand Barnier, a szappangyáros

STRAUB DEZSŐ

Madame Barnier a felesége

BÁNFALVY ÁGI

Christian Martin, a szerelmes menedzser

HARMATH IMRE

Charlotte, az új szobalány

CSALA ZSUZSA

Jacqueline, az összeesküvő

FARKASHÁZI RÉKA /
HELYES GEORGINA

Philippe, masszőr (Apolló 2000)

ÉLESS BÉLA

Colette, a szappangyáros lánya

ÁBEL ANITA

Bernadette, grófné, alias szobalány

VALLER GABRIELLA

Vladimír, Vaszilij, Nyikita. a sofőr

VIRÁG LÁSZLÓ

 Zeneszerző: ZSOLNAI PÉTER
Jelmez: ROMÁNYI NÓRA Színpadkép és játékmester: BÖRÖNDI TAMÁS
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT

 Rendező: STRAUB DEZSŐ
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

 Oscar meglógott! Oscar lelketlen csábító! Oscar az idegenlégióban! Oscart kirúgták a légióból, mert lúdtalpa van! Oscart imádják! Mindenki! Legalábbis az “Oscar” című darabot, hiszen Louis de Funestől Silvester Stallonéig sokan megpróbálkoztak a zseniális vígjáték színrevitelével, megfilmesítésével, eljátszásával. Oscar tehát már-már legenda! És végre megérkezett Budaörsre, hogy a Játékszínben megszülethessen a legújabb, (és reméljük a legszórakoztatóbb!) változat Claude Magnier csűrcsavaros színpadi agyszüleményéből.

“Ha van három egyforma, egymással felcserélhető bőröndöd, és néhány ragyogó színészed, a siker garantált” írta róla egy párizsi kritikus. Nos a három bőröndöt megvásároltuk! A szerepeket pedig.. a Budaörsi Játékszín remek komikus színészekre bízta.! Lásd a szereposztást!

 Straub Dezső rendező

Heltai Jenő:
A NÉMA LEVENTE

📅 Bemutató: 2005. augusztus 25.
Heltai Jenő :

A NÉMA LEVENTE
– vígjáték 2 részben –

Szereposztás: 

ZILIA DUCA, nemes olasz hölgy
NYERTES ZSUZSA
AGÁRDI PÉTER, magyar vitéz
MORAVETZ LEVENTE
MÁTYÁS király
KONCZ GÁBOR
BEATRIX, a felesége
GREGOR BERNADETT
BEPPÓ, a csatlósa
KEREKES JÓZSEF /
HARMATH IMRE
GIANETTA
MONNA MEA (Zilia barátnői)
IVÁN ILDIKÓ /
OROSZ HELGA
VALLER GABRIELLA
CARLOTTA, komorna
CSONKA ANIKÓ
NARDELLA, a királyné dajkája
PAP ÉVA
GALEOTTO MARZIO, a király krónikása
KERTÉSZ PÉTER
TIRIBI, udvari bolond
ÉLESS BÉLA
PAP
BÁCSKAI JÁNOS
PIETRO, szolga
FARKAS ZOLTÁN

Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS

Jelmez: DELI ANDRÁS

Zene: KOKAVECZ IVÁN

A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT

Rendező: ÉLESS BÉLA

Mátyás király hadnagya, Agárdi Péter, itáliai szolgálatán beleszeret az ifjan megözvegyült Ziliába. Nem kis furfang árán végre találkozhat vele. Megvallja szerelmét, s még búcsúcsókot is kap, de a hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot.
Eltelik egy esztendő s Agárdi Péter néma. Mátyás király tízezer aranyat ígér annak, aki szóra bírja … Zilia Itáliából útrakél, mert biztos benne, hogy szerelmes szavára megszólal a néma levente…

Mary Chase:
BARÁTOM, HARVEY!

📅 Bemutató: 2006. május 6.

Mary Chase :

 BARÁTOM, HARVEY!
– vígjáték 3 felvonásban –

 Fordította: Örkény István

 Szereposztás:

Elwood P. Dowd
KOLTAI RÓBERT
Veta Louise Simmons
BÁNSÁGI ILDIKÓ
Myrtle Mae Simmons
URBÁN ANDREA
Dr. William R. Chumley,
igazgató – főorvos az elmegyógyintézetben
TROKÁN PÉTER
KERTÉSZ PÉTER
Dr. Lyman Sanderson
orvos – az elmegyógyintézetben
HARMATH IMRE
Ruth Kelly, asszisztensnő
VALLER GABRIELLA
Wilson, ápoló
BÁCSKAI JÁNOS
Omar Gaffney, ügyvéd
ÉLESS BÉLA
Betty Chumley
BÁNFALVY ÁGI
Mrs. Ethel Chauvenet
ERDÉLYI MÁRIA
E.J. Lofgren, taxis
FARKAS ZOLTÁN

 Díszlet: KERÉNYI JÓZSEF; Jelmez: FEKETE MÁRIA
Dramaturg: SZŐDY SZILÁRD; A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT

 Rendező: SZŐKE ISTVÁN

 Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

 Harvey, sokunknak lehetne barátja.
Feltéve persze, ha valamikor, valahol kedves egyszerűséggel megszólított volna bennünket is. Mi is vágyunk egy-egy jó szóra, rohangálásaink közben egy barátságos vállveregetésre, egy bíztató mosolyra. Ha ez nagyon sokáig nem történik meg, akkor talán kitalálunk valakit, aki végre mindezt megteheti. Évtizedek múltán is tisztán hallom Páger Antal rekedtes, mégis barátságos hangját, gyerekesen széles gesztusait, amint Elwood- ként bemutatja barátját, Harvey -t, a Nyulat.
A Vígszínház nézőterén vibráló vihogás és ámulatteli sustorgás fut végig.. Emlékeimben az üres székről felállított, nem létező, két méteres nyúlnak barátságos az arca és piros a szeme.
Rendkívüli öröm, hogy Színházunkban meg tudjuk valósítani hosszú évek óta érlelt tervemet, hogy Koltai Róbert alakításában megelevenedjen Elwood, s nővére Bánsági Ildikó . Rendezőként a lendületes és pontos Szőke István mutatkozik be nálunk. Velük együtt készülnek odaadóan a többiek is.
Elwood darabbéli szavait idézem:
” Üldögélünk a kocsmákban. Iszunk egyet-kettőt.
Egyszer csak észrevesz valaki, előbb itt, aztán ott, odabólintanak, ránk mosolyognak, mintha azt mondanák: “Nem ismerjük magát, Mister, de rá van írva magára, hogy rendes gyerek”. Az élet napsütéses percei ezek: összenézünk Harvey-vel és melegség önti el a szívünket. ”

 Tisztelettel várom kedves közönségünket.

 dr. Éless Béla
művészeti vezető

Görgey Gábor:
HUZATOS HÁZ

📅 Bemutató: 2006. november 17.

Görgey Gábor:

 HUZATOS HÁZ
– bohózat, történelmi háttérrel –

 Szereposztás:

RÁBAY ÖDÖN, államtitkár
TROKÁN PÉTER
RÁBAYNÉ
BÁNFALVY ÁGI
MIKI, a fiuk
FARKAS ZOLTÁN
BELLÁK ISTVÁN, vállalkozó
KONCZ GÁBOR /
SÖRÖS SÁNDOR
BELLÁKNÉ
IVÁN ILDIKÓ
ZSUZSA, a lányuk

OROSZ HELGA

GODA JÁNOS, inas

KAUTZKY ARMAND/
HARMATH IMRE

MARISKA, szobalány
VALLER GABRIELLA
LOLA, bártáncosnő
NYERTES ZSUZSA
HAUSWURM ALAJOS, házmester
KERTÉSZ PÉTER
RENDEZŐ
ÉLESS BÉLA
DOLORES
URBÁN ANDREA
PÉTER
STRAUB PÉTER

 Díszlet: Langmár András; Jelmez: Rományi Nóra
Dramaturg: Moravetz Levente; A rendező munkatársa: Kabódi Szilvia

 Rendező: GÖRGEY GÁBOR

 Művészeti vezető: Éless Béla

 Huzatos ház – egy huzatos országban

Régi rózsadombi villa, elegáns földszinti és emeleti lakással, és egy alagsorral. Ennek a villának a történetét mondom el, 1939-től 1990-ig. E félévszázad alatt elég viharos idők jártak nálunk, nem csoda, ha ez a ház nagyon huzatos lett tőle. Ez a huzat állandóan sodorta a különböző szintek lakóit föl-le, attól függően, milyen évszámot írtunk, 1939-et, 1945-öt, 1951-et, 1956-ot vagy 1990-et. Bohózati huzat ez, de a mulatságos bohózat mögött ott a történelem. Tragikumával és komikumával. Hiszen a kettő rendszerint együtt jár, csak ritkán szokták együtt ábrázolni. Pedig ez így van hétköznapi életünkben is. Mért ne volna így egy színdarabban?

Mindig arra vágytam, hogy ez az ország nevetve tudjon átlépni a múltján. Nem kinevetve, hanem nevetve. Nagy különbség! Kinevetni sorsfordulóinkat – blaszfémia. De szembenézni hibáinkkal és nevetve túllépni a múlton: egy szabad és felnőtt nemzet nagyvonalúsága. Az én huzatos házam három családjának bohózatba foglalt krónikája – a mi kis közeli történelmünk. Minden szereplője itt ül a nézőtéren. Kérem, ismerkedjenek önmagukkal. Melyhez jó szórakozást kíván a szerző:

 Görgey Gábor

Sardou-Moreau:
A SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG

📅 Bemutató: 2007. február 16.

Sardou-Moreau :

 A SZÓKIMONDÓ ASSZONYSÁG
– vígjáték két részben –

 Fordította: Bajomi Lázár Endre és Egri István

  Szereposztás:

Szókimondó Kata
GREGOR BERNADETT
Napóleon
KONCZ GÁBOR
Fouché
KERTÉSZ PÉTER
Lefebvre
BÖRÖNDI TAMÁS
Neipperg
FARKAS ZOLTÁN
Karolina

NYERTES ZSUZSA

Eliza

VALLER GABRIELLA

Leroy
KERES EMIL
Despréaux
ÉLESS BÉLA
Jasmin
HARMATH IMRE
Vereske

ÁBEL ANITA/
SZŐLŐSKEI TÍMEA

Julcsa
BÁLINT EMESE
Savary
BÁCSKAI JÁNOS
Savaryné
OROSZ HELGA
Bülowné
ERDÉLYI MÁRIA
Roustan
VIRÁG LÁSZLÓ
Saint-Marsan
SOMOGYI PÉTER
Mária Lujza
ENDRŐDI ÁGNES

 Jelmez: ROMÁNYI NÓRA; Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS;
Zenei munkatárs: HERCZEG LÁSZLÓ; Dramaturg: SZŐDY SZILÁRD
A rendező munkatársa: KICKINGER GÁBOR

 Rendező: KONCZ GÁBOR

 Napóleon híres mondása miszerint: “Minden közkatona a tarisznyájában hordja a marsallbotot”- ebben a darabban megvalósul.
Az előjáték 1792-ben játszódik. Az Elzászban született Kata mosodájában érdekes dolgok történnek. Az utcákon éppen forradalom zajlik. Egyszer csak megjelenik egy igencsak ijedős fiatalember, bizonyos Fouché, aki többek között közli, hogy ő pedig miniszter lesz. Mire Kata: “Akkor lesz maga miniszter, amikor én hercegné”.
Beszélnek még egy szegény kis tüzértisztről, megjelenik az őrmester is, aki igencsak közel áll Kata szívéhez… aztán máris: 1811-et írunk. A kis tüzértisztet ekkor már Napóleon császárnak hívják, Kata danzigi hercegné lett, mivel a volt őrmester a danzigi herceg. No és Fouché úr?… Itt van, nem kell félteni.
Vajon a hirtelen “felkapaszkodás” megváltoztatta-e Kata jellemét? Hogy érzi magát a császári udvar intrikus légkörében? Hogyan védi a boldogságát? Vajon a császár emlékezik-e még a tüzértisztre? Hívságokról és valódi emberi értékekről, pózokról és igaz emberiességről – végső soron a helytállásról szól a darab. Érvényes tanulságokkal és vidáman…, hogy komolyan vegyük.

 Sződy Szilárd

Christopher Hampton:
HOLLYWOODI MESÉK

📅 Bemutató: 2007. december 22.

CHRISTOPHER HAMPTON:

HOLLYWOODI MESÉK
– színmű két részben –

Szereposztás:

Ödön von Horváth

HARMATH IMRE

Thomas Mann

TROKÁN PÉTER

Henrich Mann

KERTÉSZ PÉTER

Nelly Mann

NYERTES ZSUZSA

Helen Schwartz

VALLER GABRIELLA

Bertolt Brecht

ÉLESS BÉLA

Helene Weigel BÁNFALVY ÁGI
Jakov Lomakin BÁCSKAI JÁNOS
Charles Money URMAI GÁBOR
BARABÁS KISS ZOLTÁN
Fiatalember FARKAS ZOLTÁN
Johnny Weissmüller SOMOGYI PÉTER
Marx Fivérek CSÁK GYÖRGY
ILYÉS LÉNÁRD
Greta Garbo BÁRD NOÉMI POLLI
Walter URBANEK ATTILA

Továbbá filmgyáriak…

Díszletterv: Mengyán András; Dramaturg: Solténszky Tibor;
Jelmez: Rományi Nóra; Zenei szerkesztő: Herczeg László és Bán Péter;
Filmbetétek, fotók, diák: Tényi István; Technikai vezető: Urbanek Attila;
Szcenikai vezető: Mertz Lóránt;
a rendező munkatársa: Ullmann Krisztina;

Rendező: ÉLESS BÉLA

A produkció a D. & T. Kommunikációs Kft. támogatásával jött lére.

Ezek a mesék felnőtteknek szólnak. Az európai szellemi élet kiválóságai (Thomas és Heinrich Mann, Brecht, Feutchtwanger, Ödön von Horváth és feleségeik, nőik, barátaik) emigránsok, Hollywoodban találkoznak. Pletykálnak, intrikálnak, szeretkeznek, politizálnak; megpróbálnak megélni – értelmiségi módjára. A róluk szóló mesék azért is különlegesek, mert közben Európában folyik a II. Világháború…

Éless Béla rendező

Mészöly Miklós:
AZ ATLÉTA HALÁLA

📅 Bemutató: 2008. március 7.

Mészöly Miklós – Polgár András:

AZ ATLÉTA HALÁLA
– színmű a kisregényből, két részben –

 Szereposztás:

BÁLINT, válogatott atléta

FARKAS ZOLTÁN
HILDI, Bálint élettársa
BORDÁN IRÉN
PICI, Bálint kamaszkori szerelme
URBÁN ANDREA
RÉKA, Bálint sógornője
VALLER GABRIELLA
ALEXI dr, csapatorvos
KERTÉSZ PÉTER
BANGÓ, volt válogatott atléta
ÉLESS BÉLA
Kikiáltó a Bábszínházban
KOFFLER GIZELLA
Bábszínészek
FODOR JUDIT
HÁRAI ÁGNES
CSAJÁGHY BÉLA

Hangfelvételről közreműködnek:

mint MESNYÁK

INCZE JÓZSEF
mint GERESDI
BARABÁS KISS ZOLTÁN

Díszlet – játéktér: Éless Béla és Urbanek Attila
Jelmez: Rományi Nóra
Bábok: Csisztu Péter Bábrendező: Koffler Gizella
Zene: Kokavecz Iván
a rendező munkatársa: Dobos Erika
Rendező: ÉLESS BÉLA

Mészöly Miklós: “Atlétám… képtelen engedni, megalkudni, ez a csődje… csak a végletekig fokozott igény tüzel benne. Halálának sincs egy oka, csak száz; talán éppen azért, mert célja görcsösen csak egy van (…) a maximális teljesítmények hajszolása (…) a létezés rekordjának vágya minden területen és formában.”

Éless Béla rendező

Andrew Bergman:
TÁRSASJÁTÉK NEW YORKBAN

📅 Bemutató: 2007. október 12.

Andrew Berman:

TÁRSASJÁTÉK NEW YORKBAN
– vígjáték két részben –

Fordította: Szász Imre

Szereposztás: 

Sophie

ALMÁSI ÉVA

Maurice

KONCZ GÁBOR

Barbara

FARKASHÁZI RÉKA

David

INCZE JÓZSEF

Trudy

VALLER GABRIELLA

Martin

ÉLESS BÉLA

Díszlet: Urbanek Attila Jelmez: Rományi Nóra
A rendező munkatársa: Kickinger Gábor

Rendező: KONCZ GÁBOR
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

Egy New York-i műkereskedő házaspár gondtalanul éli életét egy pazarul berendezett lakásban. Egyik nap váratlanul beállít a feleség nővére és annak férje, azzal a szándékkal, hogy mivel ők elutaznak Buffalóba, erkölcstelen életmódot folytató lányuk ügyeinek elrendezésére. addig is édesanyjukat itt hagyják náluk. A kedves, szókimondó, idős hölgy megjelenése rengeteg komikus helyzetet teremt a műkereskedő házaspár életében, s egy szép napon, – amikor beállít a világhírű festőművész, – ez csak fokozódik.

Éless Béla:
KUKABUVÁROK

📅 Bemutató: 2008. május 16.

Éless Béla:

KUKABÚVÁROK
– dokumentumjáték 1971-ből –

Szereplők:

BODOR GÉZA, EL KARAMANY YASZIN, ENDRŐDI ÁGI, ENGLERTH MIKLÓS,     HELYES GEORGINA, ILYÉS LÉNÁRD, KATONA GÁBOR,
KÖTÉL ORSOLYA, NAGY DÓRA,
SZAKSZ GABRIELLA, SZAKTER VIKTÓRIA, SOMOGYI PÉTER

 Jelmez: Muladi Klári Művészeti tanácsadó: Tóth Zsóka
A rendező munkatársa: Kickinger Gábor
Rendező: ÉLESS BÉLA

Meglepő(?) és megdöbbentő hír 1971-ben: a tatabányai fiatalok kukázó gyerekekkel találkoznak a lakótelepen – ők a “kukabúvárok”. A hírből döbbenetes erejű játék lett akkor a Bányász Színpad előadásában. “Mi vagyunk a két százalék, mi vagyunk a kevesek” üvöltötték, sírták, sütötték bele a nézők tudatába a fiatalok, a “mezítlábas színház” (MGP) játszói. Éless Béla dokumentumjátéka akkor nagyot szólt. (A szegénység, mint fogalom nem létezhetett, hol volt még a SZETA?) Napjainkban, amikor már komoly szakirodalma, sőt “hivatalos fórumai” vannak a témának, megszólít-e valakit? És van-e válasz?

(Az előadásban részlet hangzik el Sánta Ferenc Kicsik és nagyok c. novellájából)

Rákóczi Anita-Sződy Szilárd:
HÁTAMON A HÁZAM

📅 Bemutató: 2008. május 16.

   Rákóczy Anita-Sződy Szilárd:

HÁTAMON A HÁZAM
– riportjáték 2008-ból –

Szereplők:

BODOR GÉZA, EGERVÁRI ÉVA, EL KARAMANY YASZIN, ENGLERTH MIKLÓS,
GENGELICZKY LÁSZLÓ, HODOSSY ILDIKÓ, KAUFMANN MÁRTA,
KUSZÁL LÁSZLÓ, TÓTH TAMÁS, TÖRÖK ZSUZSA, VESZELKA ANIKÓ,

A rendező munkatársa: Kickinger Gábor
Rendező: SZŐDY SZILÁRD
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

Ez a riportjáték (2008-ból) erre a Kukabúvárok témájára rímel. Az aluljárók, a terek zugai, a védettebb bemélyedések, az erdei tákolmányok népe – a hajléktalanok. (Néhány évvel ezelőtt megszólaltak a Budaörsi Játékszín színpadán Alkonyzóna c. kötetükkel ) Nem lehet kikerülni és nem szabad elkerülni őket. Derékba tört sorsok, hétköznapi tragédiák, takaréklángra állított emberi életek “háltak az uccán”- írta József Attila a Hazám-ban 1937-ben. Mióta és meddig “aktuális” a téma? Tényleg meddig is? Van megoldás? Ahány ember, annyi válasz. De beszéljünk róla… ebben egyet értünk!