Társulatunk budaörsi produkciói

GYÁRFÁS ENDRE:

DÖRMÖGŐÉK ŰRVENDÉGE
– zenés mesejáték 2 részben –

Zene: KOCSÁK TIBOR és KEMÉNY GÁBOR
Zenei munkatárs: FÉLIX GYÖRGYI
Jelmez: SÁRA BERNADETT    Díszlet: KOVÁCS FERENC
Rendező: É L E S S  BÉLA

A TV-ből, a gyermekújságból, a mesekönyvekből és a színdarabokból jól ismert mackó család újabb kalandjai elevenednek meg a színpadon. Apó és Anyó elmegy hazulról, hogy megakadályozza az erdő kiirtását. Váratlan vendég toppan be a bocsokhoz. Robot Réka, aki azt állítja, hogy a Marsról érkezett űrhajóval. A kapzsi Hörcsög és a ravasz Menyét azzal gyanúsítja  az „idegent”, hogy a medvék kertjében rejtőző kincset akarja elvinni. Versengve és egymást becsapva keresik a kincset.

Ki pottyan majd a csapdába? Eljutnak-e az űrhajóval a bocsok a Marsra? Milyen cselt eszelt ki a tányértalpra esett Borika?

Miközben mindez kiderül, eloszlik gyanakvásunk az idegenekkel szemben és megtudjuk, hogyan bánjunk egymással „mackósan” – emberségesen.

GÖRGEY GÁBOR:

 ÜNNEPI ÜGYELET
– színjáték a 70-es évekből –

és

 Wiener Walzer
– bűnügyi komédia –

Produkciónk a Nemzeti Kulturális Alapprogram és Solymár Nagyközség Önkormányzata támogatásával készült.

ÜNNEPI ÜGYELET

 Több, mint négy évtizeden át az osztályharc ideológiája határozta meg mindennapi életünket. Ez a gyűlöletre és törvénytelenségre alapozott államrezón hosszú ideig kedvezményezettekre és kirekesztettekre osztotta a társadalmat, de valójában a kedvezményezettek többsége is elnyomott volt, szenvedett a diktatúrától.
A hetvenes évek végén kezdett foglalkoztatni a téma, melyben ezt az általános konfliktust két egyén sorsára akartam bontani, nem tragikus, inkább érzelmi színezettel, sok humorral megfogalmazva. Két ember találkozik, orvos és nővér, egymás számára ismeretlenül, a karácsonyi ügyelet ételmérgezéses zűrzavarában. A megosztott társadalom két különböző oldaláról jönnek, és hajnal felé szorosan egymáshoz kerülnek, nem két osztály képviselőjeként, hanem mint két ember. Lassan bomlik ki a sorsuk, családjuk múltja, egymás és a néző előtt, miközben ezt a vallomásos karácsonyi éjszakát megszakítják az ünnepi túlzabálók komikus epizódjai.

Görgey Gábor

 Az ÜNNEPI ÜGYELET TV-változatát 2001. december 23-án közvetítette az m1 televízió.

WIENER WALZER

 Arra gondoltam egyszer, még a hetvenes években, hogy be kéne zsúfolni különböző embereket egy zárt térbe egy hullával, és kideríteni, ki hogyan viselkedik ebben a szituációban?
A zárt térből vonatfülke lett egy nemzetközi expresszen – innét a cím: Wiener Walzer, de ezt inkább csak az egyáltalán nem “valceros” krimi íróniája kedvéért választottam – , ahová sorra szállnak be a különböző utasok. A titokban házasságtörésre utazó prominens dámától a nyugalmazott államügyészig, és a családi életre vágyó kis kurtizánig. Mind későn veszi észre, hova szállt be, és mind menekülni akar a kínos helyzetből. De egyiknek sem engedik meg a többiek, hogy egyedül hagyja el a helyszínt. Sorsukat összeköti a titokzatos hulla.
Végül – mire az első állomás következik, ahol leszállhatnának – sikerül megegyezniök, és nagy garral együtt készülődnek a távozásra a kellemetlen fülkéből.
De ekkor közbeszól a véletlen: váratlanul új utas érkezik!

Görgey Gábor

AKINEK HUMORA VAN,
MINDENT TUD
– AKINEK HUMORA NINCS, MINDENRE KÉPES

– PETERDI KABARÉ –

Közreműködnek:

PETERDI PÁL

Zene: Gyarmati István, Szűts István

Jelmez-koreográfia: Pártos Csilla

Díszlet: Krisztovics Sándor

Művészeti  vezető: Éless Béla

Szerkesztő-rendező:

PÉCSI ILDIKÓ

Érdemes és Kiváló művész

TORDON ÁKOS:

KÖKÉNY KIRÁLY LAKODALMA
– zenés mesejáték két részben –

A madárfüttyös, madár lakta kökényesi KÖKÉNYES valódi mesebeli meseerdő. Benne áll a kékséges kék, szépséges szép kékhajú tündér, Hajakék kökényből épült palotája, és éppen ide tévedt a feleségnézőben világot járó mesebeli Kökény Király, aki azon nyomban szerelemre lobban Hajakék iránt. Ám hiába… Hajakéknek esze ágában sincs a férjhez menés, más az ő nagy álma: KÉK VILÁGRA vágyik! Minden ami zöld, ezután legyen kék! Ezen mesterkedik éjjel-nappal szolgálólányával, Lilalillával. Kökény Király – mit tehetne mást – egyre keservesebben sóhajtozik szolgájának, Sóska Jóskának… aki hogyan, hogyan nem, udvarolgatni kezd Lilalillának. Előbb nem tudják mitévők legyenek, de hamarosan rájönnek, bizony, e nagy környezetkékítés ellen csak úgy tudnak védekezni, ha egymásra lelnének a makacs szerelmesek! Persze, hogy ezen mesterkedik most már Lilalillával karöltve Sóska Jóska és a mesebeli Három Királyok is, akik éppen jókor, ekkor tévednek a Kökényesbe… … , hogy lesz-e lakodalom!? Persze, de addig még, hajaj, van min nevetni és van miért izgulni!

JOHN STEINBECK:

 AZ ÉDENTŐL KELETRE
– színmű két részben –
– történik 1890 és 1918 között, a Salinas völgyében

 Fordította: SZINNAI TIVADAR
Magyar színpadra alkalmazta: POLGÁR ANDRÁS

 John Steinbeck ismert és szeretett szerző a művelt magyar közönség előtt. Regényeit milliók olvassák. A Budaörsi Játékszín most igazi csemegét ad színházszerető közönségének, kitűnő színészek közreműködésével, eredeti rendezésben, magyar színpadi változatot mutat be a nagysikerű regényből. Az előadás, a ma divatos akció- és zenés produkciók helyett irodalmi élményt kíván nyújtani, értelmes, érzelmes történetet mutat be. Messze elkerüli az ötvenes években készült Elia Kazan filmadaptációt.
Egy nő a darab főszereplője. Egy asszony, anya, aki démonikussá vált. Megtestesíti a rosszat, az elfogadhatatlant, mégis mindenki szereti. Mindenkit lenyűgöz, és érzelmi fogságba ejt. Cathy szerepében Almási Évát, Adam szerepében Koncz Gábort láthatják. A látványos, mozgalmas darabban több ismert színész és új arc tűnik fel. A rendezés Koncz Gábor és Éless Béla munkája.
Reméljük és hisszük, a Néző szívesen pillant be a XX. század eleji Amerika küzdelmes világába. S felfedezi, bármilyen régen s bármilyen messze éltek is hőseink, ők is pontosan olyanok, mint mi, a mai korban. Az ember, minden körülmények között Ember marad, ha teheti. Döntése, élete folyása szabad akaratán múlik – rajta áll.

Polgár András

Szürke Bagoly-Cs. Szabó István:

 KÉT KICSI HÓD
– zenés mesejáték báb- és élőjátékkal, két részben –

Kanada végeláthatatlan őserdejében élt az ezerkilencszázas évek elején egy indián vadász. Mindenkitől távol, magányában írta az erdők világában játszódó történeteit, amelyek nagy sikert arattak szerte a világon. Bár Szürke Bagoly vadász ember volt, neki nagyobb örömöt okozott az állatok világának megismerése, mint az erdők teremtményeinek elejtése. Ez a szeretet késztette arra, hogy megírja két kicsi hód és két indiángyerek történetét, akik valóban éltek. Az árván maradt kis hódokat befogadják és nevelgetik az indiángyerekek. A városból jött, mohó prémkereskedő azonban édesapjuk tartozása fejében elviszi tőlük az egyiket, és eladja azt az állatkertnek. Szomorú csend borul az eddig vidám nevetéstől, hódcsevegéstől hangos erdei otthonra. Az egyedül maradt testvérke megnémul és sorvadozni kezd. Ki tudja mi történt a másikkal? Az indiángyermekek álmában megjelenik elhunyt édesanyjuk, – mint tündér – és kéri őket, hogy hozzák vissza a kis hódot testvéréhez, mert mindenkinek ott kell élnie, ahol az otthona van. S a gyerekek elindulnak a nagy kalandra! !
A regényből készült zenés darabunk a felnőtteknek is szól. A történet talán soha nem volt annyira aktuális, mint ma.. Fordítsuk kicsinyeink figyelmét is a természet felé! Tanítsuk meg őket arra, hogy ne csak kapni akarjanak, hanem őrizzék meg a természet értékeit, óvják a minket körülvevő erdők, mezők, folyók élővilágát, a csodálatos természetet!

 Cs. Szabó István
rendező

BEN TURÁN:

 MELINA
(avagy a Torzó)
– színmű két részben-

 történik Athénben, 1972-ben

A színmű valós történeten alapul. 1972-ben a már régóta emigrációban élő izgalmas és világhírű színésznőt, Melina Mercourit a görög katonai junta egyetlen napra, huszonnégy órára hazaengedte az édesanyja temetésére. Erről a napról szól a darab.

Ahogy egy asszony visszamegy a múltjába, miközben a diktatúra és demokrácia erői vívják ádáz harcukat.

De az elveszett reményt meg kell lelni!

BEN TURAN

Tóth-Máthé Miklós:

 RODOSTÓ és
A ZSOLTÁROS ÉS A ZSOLDOS
– két egyfelvonásos történelmi játék –

RODOSTÓ

Megtisztelő és felemelő művészi feladat minden színházi ember számára a nagy fejedelem rodostói napjainak bemutatása.
Különösen e napok sorsfordító epizódjának színrevitele. A tragikus történelmi múlt, a meg nem szűnő szabadságvágy, a függetlenségnek mámora mindenkor az egyik legerősebb emberi törekvés. Megismerjük ebből a szép magyar nyelven írt darabból Rákóczi emberi arcvonásait, amelyek fontos kiegészítői a történelmi hős bennünk élő portréjának.
Törekvésünk a példakép emberközeli ábrázolása.
Meggyőződésem, hogy mind a fiatalok, mind az idősebbek számára tanulságos, szórakoztató és elgondolkodtató előadást hoztunk létre.

A ZSOLTÁROS ÉS A ZSOLDOS

A magyar nyelv rendszerét is kidolgozta, többek között 1610-ben darabunk főhőse, Szenci Molnár Albert a tudós protestáns prédikátor. Életének itt megelevenedő epizódja azonban a meggyőződéssel bíró emberek toleranciájáról szól. Két, más – egymással ellentétes – gondolatvilágú ember tiszteli és viseli el a másik érveit.
A zsoldos és a prédikátor bár hitvitát folytat, a jelenlevő humánum pozitívvá változtatja kettejük párharcát. Az izzó hangulatú, tanulságos párbeszéd sok mai kérdésre is választ ad.

E gondolatok jegyében várom kedves közönségünket.

 Mécs Károly rendező

O’ Neill:

VÁGY A SZILFÁK ALATT
– dráma 2 részben –

Fordította: VAJDA MIKLÓS Mai színpadra alkalmazta: POLGÁR ANDRÁS

New England, egy gyönyörű tanya, ahol a szilfák “nyomasztó komorsággal gubbasztanak a ház fölött; akár két kimerült asszony, akik karjukat, hajukat és lecsüngő keblüket a tetőre támasztják”. Itt él Efraim Cabot, a kőkemény farmer. Szívós, akár a hikerifa, összezárva fiaival és ifjú feleségével, Abbie Putnammal. A fiúk nehezen viselik az apa fojtogató zsarnokságát, ketten útrakelnek az aranyásók paradicsomának vélt Kaliforniába. Eben, a legifjabb marad otthon. A szépséges Abbie azonnal kiveti hálóját az ifjabb Cabotra, a fiatalok őrjöngő vágya rövidesen beteljesül. A következmények drámaiak, szerelem, féltékenység, és … még nem mondjuk ki, de nincs menekvés! Az élet tragédiába fordul, a tanyán minden megváltozik, a sorsok kibicsaklanak, de az öreg Cabot mozdulatlan és kőkemény. Legyőzhetetlenül hajtogatja mondókáját, saját erejéről, s arról, hogy száz évig fog élni. Bármi történhet, bárki sorsa tragédiába fordulhat, Cabot kitart, érzéketlen, és rideg. A világhírű drámaíró nyomasztó – de hátborzongatóan hiteles és igaz – világot ábrázol érzékletesen, magával ragadóan, érdekes fordulatokkal.

Polgár András

Márai Sándor :

KASSAI POLGÁROK
– színmű 2 részben –

Szereposztás:

1311-et írunk. Kassa városát Ómodé nádornak ajándékozza Károly király, a Felvidék békéje végett. Kassa polgárai azonban nem adják szabadságukat, inkább a harcot választják. János, a kőfaragó mester is döntésre kényszerül.

Heltai Jenő:

AZ ÉDES TEHER
Hogyan adtam férjhez a feleségemet?
– zenés vígjáték 3 felvonásban –

Szereposztás:

“Én nem bírom tovább ezt az életet. Évek óta veszekszünk – okkal, ok nélkül, csak azért, mert férj és feleség vagyunk. Összetörtük egymás életét.”

E mondatokkal kezdődik Heltai Jenő bohózata. S az ifjú pár nagy egyetértésben egyezik meg a válásban. De az asszony csak akkor válik, ha a párja megfelelő férjet keres és hozományt is ad…, természetesen a férj vállalja ezt is. Ettől kezdve furcsa és komikus helyzetek sora következik… és … hát nem olyan könnyű férjhez adni az embernek a feleségét. Különösen akkor, ha a férj választja ki az utódot. Várom kedves közönségünket, biztos vagyok benne, hogy jól szórakoznak majd.

 Éless Béla művészeti vezető

Georges Feydeau:

 FEL IS ÚT, LE IS ÚT!
– bohózat két részben –

 Szereposztás: 

 Zene: ZSOLNAI PÉTER
Díszlet-jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA
A rendező munkatársa: ULLMANN KRISZTINA és STRAUB PÉTER
Rendező: STRAUB DEZSŐ

A cím is mutatja, itt valakit ki akarnak dobni!
De hogy a végén ki dob kicsodát? Ki marad, és ki megy?
És egyáltalán kinek ki a kicsodája? Őrület!
A “bájgúnár” szépfiú több nőnek is csapja a szelet. A nők után futkosás persze még nem lenne baj. A baj akkor kezdődik, amikor utol is érjük őket! Mert a női praktikákkal egy férfi agya soha sem veheti fel a versenyt. És az üldözőből könnyen üldözött lehet! Így jár főhősünk is Feydeau (“Az úr vadászni jár” százas siker szériája után lassan már a Budaörsi Játékszín házi szerzője!) talán legmulatságosabb komédiájában. A “Fel is út, le is út” a kacagtató helyzetek sorozatán túl, roppant pontos és szórakoztató korrajz. Száztíz éve írta a szerző, de a laza életvitelű, csélcsap szereplők kalandjai tökéletesen megfelelnének a mai kor erkölcsi állapotának is. Az elvált szépasszony szeretője a volt férjtől kér tanácsot, hogyan szabadulhatna meg végre e hölgytől, miközben az újdonsült, erőszakos és féltékeny udvarló, egy katonatiszt már állandóan a nyomában van. Csak éppen nem tudja ki a szerető! Az Ön számára is csak akkor derül ki minden, ha végig kacagta velünk ezt a mulatságos, zenés két felvonást.

 Straub Dezső rendező

Hunyadi Sándor:

 JÚLIUSI ÉJSZAKA
– vígjáték három felvonásban, 2 részben –
Mai színpadra alkalmazta, dramaturg: POLGÁR ANDRÁS

 Szereposztás: 

 Zenei szerkesztő: ZSOLNAI PÉTER, Koreográfus: ULLMANN KRISZTINA
Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS, Jelmez: ROMÁNYI NÓRA
A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT
Rendező: KONCZ GÁBOR
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA

 Hunyady Sándor (1890-1942) vígjátéka egy léha nyáréjszaka fülledt hangulatát jeleníti meg, finom társadalomkritikával fűszerezve. A darab a “boldog aranykor” idején játszódik, a harmincas években, amikor már elfelejtették az I. Világháborút, s az emberek még csak nem is gondolnak a II.-ra, hát flörtölnek, házasodnak, táncolnak, élvezik az életet. Azt hiszik, minden úgy marad, ahogyan eddig volt.
A darabban olyan új elemek jelennek meg, amivel korábban nem találkozhattunk a magyar színműírásban. Elsősorban a szexualitás nyílt megvallása, az inas megaláztatásának finom, mégis erőteljes kritikája, ugyanakkor először jelenik meg a “szolga nép” véleménye is.
A Vőlegény és a Menyasszony házasságra készül. Csak az a baj, a Menyasszony mást szeret. A Vőlegény pedig mindenkivel flörtölni szeretne. Az Inas választottja a Komorna, kis híján in flagrantiba kerül, előkapják a pisztolyt, lövések dörrennek…
Szerencsére senki sem terül el holtan. A Ház (kissé álmatag) Ura, de főleg a Ház Úrnője úrrá lesz a helyzeten: a párok megtalálják egymást, Karády Katalin dalai betöltik a teret, a hölgyek és urak zavartalanul táncolhatnak tovább…
A Vígszínház korabeli bemutatóján – 1931-ben – a főbb szerepeket Ráday Imre, Makay Margit, Törzs Jenő, a Góth házaspár és Dayka Margit alakította.
A Júliusi éjszakán kívül, Hunyady Sándor számos nagyszerű művet írt, a Lovagias ügy, a Bakaruhában, A három sárkány, a Bors István, a Vöröslámpás ház, az Aranyifjú, a Téli sport filmre, aztán a tévé korában tévéfilmre került.
Reméljük, a Budaörsi Játékszínben Hunyady Sándor sikeres szerző lesz, remek darabjainak sorából majd más is színre kerül.

 Polgár András író, dramaturg

Guy Foissy:

ÖBÖLBŐL VÖDÖRBE
– komédia 2 részben –

Fordította: BAJOMI LÁZÁR ENDRE

Szereposztás: 

Díszlet: URBANEK ATTILA és ÉLESS BÉLA; Jelmez: ROMÁNYI NÓRA
Zene: LAÁR ANDRÁS; A rendező munkatársa: VALLER GABRIELLA

Rendező: ÉLESS BÉLA

Mókus és Csibili – a kedves házaspár, nem gazdagok, s nem szegények -, átlagemberek. Ők is – mint mi, mindannyian – álmodoznak, a térképre böknek és hipp-hopp képzeletben máris ott vannak… ahol… s addig, ameddig, a megvalósításhoz csupán a pénz hiányzik. Egy szép napon Mókus azzal állít be, hogy új életet kezdenek, tulajdonosok lettek. S elindulnak, hogy elfoglalják álmaik birtokát a tengerparton! De addig…?! Nos, ne lepődjenek meg, a történet a végén kezdődik, s aztán majd minden kiderül. Kellemes szórakozás ígéretével várom Önöket:

Éless Béla rendező

A NÉMA LEVENTE
– vígjáték 2 részben –

Szereposztás: 

Díszlet: LANGMÁR ANDRÁS

Jelmez: DELI ANDRÁS

Zene: KOKAVECZ IVÁN

A rendező munkatársa: BALÁK MARGIT

Rendező: ÉLESS BÉLA

Mátyás király hadnagya, Agárdi Péter, itáliai szolgálatán beleszeret az ifjan megözvegyült Ziliába. Nem kis furfang árán végre találkozhat vele. Megvallja szerelmét, s még búcsúcsókot is kap, de a hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot.
Eltelik egy esztendő s Agárdi Péter néma. Mátyás király tízezer aranyat ígér annak, aki szóra bírja … Zilia Itáliából útrakél, mert biztos benne, hogy szerelmes szavára megszólal a néma levente…